Élménybeszámoló PDF Nyomtatás
Olvasóink értékelése: / 3
ElégtelenKitűnő 
Írta: Bartsch Éva   

Végre! Igen, végre! Valami Szegeden is elkezdődött november 15-én, ugyanis ez a régió kicsit furcsa kutyázás tekintetében. Sokaknak van kutyája, egyre többeknek kezd világossá válni, hogy nem elég „csak tartani” a négylábút, hanem nevelni, tanítani, képezni is fontos, hogy olyan társunkká váljon, akiben örömünket leljük, nem pedig a gondot, problémát jelenti. Számtalan kutyaiskola van Szegeden és környékén, de 9 lelkes gazdi egy, a legtöbb iskolától még igen idegen tanítási módszer megismerése érdekében jött el az alapfokú klikker tanfolyamra. Voltak köztünk olyanok, akik már ez előtt is használták saját kutyáik képzésében, de akadt, aki hallott a kattogó dobozkáról ugyan, viszont kezében még sosem fogta a klikkert.

Az egész napos program délelőtti szakaszában elméleti előadáson vehettünk részt. Megtudtuk, majd fokozatosan meg is értettük, hogy nem elég felületesen ismerni ezt a kiképzési módszert sem. A klikkerképzés kialakulásán, a különböző kiképzési irányzatokon végig haladva rájöhettünk, hogy ha ki szeretnénk használni a klikker adta teret kutyánk tanítása közben, tudnunk kell a „MIÉRT”-eket is.

Ezt követően választ kaptunk arra, hogy miként kezdjük el ebünket megismertetni a klikkerrel, hogyan kondicionáljuk őt annak hangjára. Ha megtörtént, elkezdhetünk viselkedéseket tanítani, melyek létrehozásában sokszor aktívan közre kell működnünk, különben várhatjuk a „sült galambot”. Nagy segítségünkre lehet ebben például egy pálca, ami majdnem olyan fontos eszköze a képzési folyamatnak, mint maga a klikker.

Hallhattunk még a jelek bevezetéséről, a kutyák általánosítási képességeiről, arról, hogy hogyan hagyjuk el a klikkert, ha a viselkedés elsajátítása megtörtént, és hogy egy tradicionális módszerrel képzett ebbel is eredményesen lehet új vizekre evezni.

Kis szünet után a saját bőrünkön tapasztalhattuk, hogy milyen kutyául érezheti magát az „alany”, ha a gazdi rosszkor, vagy egyáltalán nem klikkel. Választottunk magunk közül a „kutyát és gazdáját. A gazdi feladata volt, hogy egy előre – a kutya nélkül – egyeztetett cselekvést minden egyéb kommunikációs segítség nélkül elérjen „hű társánál”. Ez egyszerű?! Annyira talán nem is! Aki bújt már kutyabőrbe, tudhatja, hogy ha a kérdésre: „MOST MIT SZERETNÉL, MIT CSINÁLJAK?!” – a válasz (klikk) nem a megfelelő pillanatban érkezik, milyen kusza helyzet állhat elő. Az időzítés ezért nagyon fontos a sikeresség szempontjából.

Majd a tanfolyamon résztvevő egyetlen valódi négylábút figyelhettük meg klikkertréning közben. Láthattuk, hogy is állnak össze az eddigiek a gyakorlatban.

Végül a felmerült kérdések közös megvitatásából okulhattunk sokat.


Köszönjük Rudinak ezt a napot! Nagyon hasznos volt mindannyiunk számára, amiért kutyáink hálája is üldöz Téged!